Tamara: Ez lennék én, 19 éves, sikeres, 175 cm, 49kg, gyönyörű alak, csodaszép arc, sikeres modell karrier és rengeteg barát.

Tamara: Na, jó csak vicceltem.. Ez lennék én igazából, 165 cm, 180as IQ, 0 barát és Elméleti Fizikát tanulok a fősulin. De ki mond igazat a külsejéről mióta feltalálták az internetes társkeresést? Haha

Tamara: Szabadidőmben általában beadandókon dolgozom, és NEM! Nem a sajátjaimon. Ez az egy oka, hogy én és Ivy együtt lakunk, na meg persze, hogy egyedül nem tudnám fizetni a lakbért.

Tamara: Hogy egy kicsit jobban megértsétek miről is beszélek elmesélem a mai napomat ami a világ legrosszabb délutánjából a legjobbá változott. Szóval..

Tamara: Mint általában minden szombat délután ma is átjöttek Ivy kollégái „barátnői” én csak úgy hívtam őket, hogy az angyalok. 3 csodaszép lány egy szobában, ők már angyalnak számítanak nem? Na, mindegy tehát ott ültem a gép előtt és Ivy biosz feladatán dolgoztam..

Tamara: Fél óránként lopva hátra pillantottam és megbámultam őket, ott volt Caroline aki amellett, hogy rettentően népszerű fotómodell volt egy igen nagymúltú család tagja és örököse is volt egyben. Neki aztán volt temperamentuma és stílusa.

Tamara: És persze nem hagyhatom ki Effy-t sem. Sosem értettem mit keres ez a lány ezekben a körökben, habár tagadhatatlan, hogy gyönyörű, de ezek mellett nagyon szerény és kedves lány, ráadásul ösztöndíjas a főiskolán. Tényleg tökéletesek nem?

Tamara: Aztán valami hülye ötletem támadt, meguntam, hogy csak bámuljam őket. Felálltam és elindultam feléjük, láttam a szemükben a döbbenetet és persze Ivy rémült arcát. Sokszor elmondta már, hogy ne jöjjek, ilyenkor ide mikor vendégei vannak.

Caroline: Ne haragudj, de te ki a franc vagy? És minek zavarod meg a beszélgetésünket?

Effy: Ne legyél már ilyen goromba Carol !

Ivy: Caroline-nak igaza van. Minek jöttél ide Tamara? Mi ilyen fontos?

Tamara: Hirtelen nem tudtam mit kinyögni, hiszen csak azt felejtettem el megtervezni, hogy miért is jövök ide hozzájuk. Így hát az egyetlen dologgal rukkoltam elő, ami eszembe jutott:

Csak azért jöttem ide, hogy megkérdezem hol szoktatok vásárolni, mert nagyon tetszenek a ruháitok! Mindig irigykedek rátok.

Effy: Hát én, nem akarlak megbántani, de azok a ruhák neked túl drágák és azt is kétlem, hogy lennének a te méretedben.

Caroline: Ugyanmár mit finomkodni, túl ronda, csóró és dagadt vagy ahhoz, hogy ezeket hordhasd, most pedig menj vissza a gép elé, szánalmas..

Ivy: Ülj le kis törpe és máskor kétszer gondold meg, hogy idejössz e !

Effy: Jó kis délután volt , köszi Ivy ! Akkor holnap reggel 8kor találkozunk az edzőteremben okés?

Ivy: Okés lányok és mégegyszer bocsi a pincsi miatt majd elbeszélgetek vele!

Caroline: Már sokszor megmondtam, hogy inkább találkozzunk nálunk! Külön szobánk van, edzőterem nem is értem miért laksz még mindig itt Ivy ! Na, mindegy induljunk Effy !

Effy: Szia Ivy ! Szia Tamara !

Ivy: Megmondtam már neked sokszor, hogy mikor itt vannak, a barátnőim akkor ne gyere ki a szobádból nem? Annyira nagy mákod van, hogy mostoha testvérek vagyunk, szóba sem álltam volna veled, hogyha anyánknak nem ez lett volna az utolsó kívánsága. Ez nagy rakás szerencsétlenség vagy!

Tmara: Csak .. olyan akarok lenni mint te Ivy. Miért vagy velem ilyen?

Ivy: Olyan lenni, mint én? Na, ne viccelj már! Sosem leszel olyan, mint én! Szállj le rólam, megegyeztünk én fizetem, a lakbér felét ezért téged nem raknak, ki az utcára te pedig megcsinálod a fősulira a beadandókat ezért engem onnan nem raknak ki! Nagyon egyszerű üzlet és nem furakszunk bele a másik életébe!

Tamara: Sajnálom Ivy.. Többet nem fordul elő!

Tamara: Bárcsak szebb lennék, és nem lennék ilyen kis törpe. Le kéne fogynom akkor talán Ivy és a lányok is barátkoznának velem. Olyan ronda vagyok ! Egy rakás szerencsétlenség, pont ahogy Ivy mondta.

Tamara: Emlékszek kiskorunkban olyan jól megvoltunk Ivyval, ő már akkor is modell akart lenni. A legjobb barátnők voltunk, mi történt velünk? Legjobb lesz ha lemegyek és bocsánatot kérek még egyszer !

Ivy: Joji (George becézése, ejtsd Zsózsi), nem nézhetnénk át ezeket a képeket holnap? Fáradt vagyok és ráadásul ideges is!

Joji: Ivy valamiért már nem adod át azt az energiát, amit régebben éreztem benned, mi a baj? Megváltozott az életed? Vagy valami olyan történt, ami megbántott?

Ivy: Mondjuk úgy, hogy sok hülyeséggel kell foglalkoznom. Az iskola rengeted energiám és időmet elveszi, csak anyám miatt csinálom.

Tamara: Figyelj Ivy én…

Ivy: Ezt nem hiszem el.. nem megmondtam, hogy ne gyere le?

Joji: Ő kicsoda?

Ivy: Senki…

Tamara: Ivy csak azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek, nagyon sajnálom a mai napot és ezt is. Esküszöm, hogy többet nem hozlak, kínos helyzetbe most pedig megyek..

Joji: Várj egy kicsit, hogy hívnak?

Ivy: Hát ilyen télleg nincs…

Joji: Az én nevem George, de a barátaimnak csak Joji. Elmondod végre a nevedet?

Tamara: Én .. Tamara vagyok. Te Ivy egyik barátja vagy?

Joji: Mondhatjuk úgy, hogy a főnöke.

Tamara: Nagyon örülök, hogy találkoztunk, akkor gondolom te is modell vagy, láthattalak valahol?

Joji: Hát körülbelül mindenhol. George Everett vagyok, nem ismerős?

Ivy: Add fel Joji, ennek a lánynak annyi köze van a divat világhoz, mint ennek a sótartónak itt! Befejezhetnénk végre a képeim átnézését és lefeküdhetek? Rohadtul elegem van a mai napból!

Joji: Mindjárt megyek!

Tamara: Nos nekem amúgy is mennem kell, örültem, hogy találkoztunk Joji!

Joji: Én is örültem Tam!

Joji: Ő egy igazán különleges lány, csak úgy sugárzik belőle az energia és a tettvágy. Megadod a számát?

Ivy: Joji, megint drogozol? Azt hittem leálltal azokkal a szarokkal. Ez a lány itt csak egy kis csitri, nem ért semmihez a fizikán kívűl.

Joji: Add meg a számát Ivy!

Ivy: Ezt.. Komolyan nem hiszem el, nesze itt van. Remélem, cselédként akarod alkalmazni, mert máshoz úgysem értene.

Tamara: Úgyérzem elkezdődött valami új, ideje , hogy átnevezzem a blogomat. „ A láthatatlan lány” már túl snassz, elvégre észrevett egy olyan srác mint Joji, „Egy lány” igen.. ez jó lesz !